Ez a film igazából szar, pedig jól néz ki és valami egészen elképesztő módon még Tom Cruise sem idegesítő benne. De erőltetett a történet, cseppet sem eredeti az ötlet és a mondanivaló meg valahol a közepén kihalt.
2077-ben járunk, ahol Jack (Tom Cruise) robotrepülőgépszerelőként dolgozik a Földön, ami mára lakhatatlanná vált, mert háborút kezdtünk az Idegenekkel és bár a csatát megnyertük, ennek ellenére mégis élhetetlenné tettük bolygónkat, mert az összes nukleáris vegyi-anyaggal beporoztuk azt. Itt már alapból nem értettem, hogyha ennyire veszélyes a légkör, akkor Jack mi a fasznak mászkál védőfelszerelés nélkül. (A 12 Majomban ezt komolyabban vették azért.) De persze én egyszer buktam kémiából, szóval inkább kussolok. A lebombázott Pentagon, meg a széjjeltört Szabadságszobor tényleg elkeserítő látvány és mivel Amerika romokban van így már egyből tudjuk, hogy az egész világ, hiszen Amerika maga a definíció arra a kifejezésre, hogy világ. Az is hamar kiderül, hogy a látvány maga erőssége lesz a filmnek és remegő kézzel várjuk, hogy vajon a történet is az lesz e. De nem.
Jack egy futurisztikus kecóban él a nőjével, akivel hétköznap is gyertyafényben vacsoráznak és a tökéletes alakjukkal meztelenfürdőznek az űrhajóparkolóval egybekötött kertjükben. Napközben meg egy csapatot alkotva Victoria(Andrea Risenborough) navigálja a dolgozószobából párját, aki a járművével a Földön tevékenykedik. Természetesen érintőképernyős technikával, ami már annyira unalmas és mégis csodálatosnak van beállítva, komolyan érzem, ahogy a kreatívosok magukra élveztek, amikor kitalálták, hogy 'legyen érintőképernyős a technika és ettől majd jól beszarik a néző'. A faszomsetudja mit csinál amúgy Jack pontosan, pedig biztos illene leírni a korrekt filmbemutatás végett, de ha őszinte akarok lenni, akkor vannak ezek a mutáns strandlabda méretű repülő robotok, akik mindenre lőnek ami mozog, kivéve ha az a valami, mint Jack, azonosítja magát. Közben főszereplőnknek előtörnek ilyen feketefehér emlékfoszlányok a múltból, ahogy egy másik nővel van. Ja, mert azt nem mondtam, hogy nekik törölve vannak az emlékeik. Így telnek a mindennapok; kábé a film feléig meg is voltam győződve róla, hogy ez egy kétszereplős cinema aztán kiderült, hogy 3,5. Ráadásul még két hét munka van hátra és azután átköltözhetnek a Titánra, ami biztos valami kurvajó hely, legalábbis ők nagyon megnyugodnak, amikor erre gondolnak.
De Tom Cruise valahogy vágyik még vissza a Földre, nem akarja elhinni, hogy ennyi volt, vannak is neki kedvenc helyei, ahol maradt még egy kis élet, meg faház a tóparton és csupa ilyen idilli fasság a bakelitektől elkezdve a NY-os bézbózsapkán keresztül. Aztán egyik nap rálel egy másik űrhajó utasaira, akik hibernálva vannak épp, de jön a robot és mivel nem tudják magukat azonosítani így lelövi őket, azonban Jacknek sikerül az egyiket megmentenie. Egészen eddig a pontig hittem azt, hogy akár egy újfajta poszt-apokaliptikus film is lehet ez az egész, de itt már egy kisebb készpénzösszeget tennék rá, hogy biztos az lesz a történet, hogy valójában nincs is háború, csak elhiteti velük a felsőbb hatalom, aki gonosz és rosszat akar, majd végül biztos Cruise-nak egyedül kell megmentenie a világot, mint az ilyen kitenyésztett akcióhősöknek általában. Nyilván komplexebben oldják meg, de sajnos csak igazam lett. A csaj akit megment az a nő, akit álmaiban mindig látott és kiderül, hogy az eredeti felesége. A nő, aki 60 évig volt altatásban felkel és baszd meg fényes a haja és nem szőrös a lába. Hagyjuk már. Gyorsan ki is nyírja a történet a másik csajt, akivel semmi gond nem volt, de már az elejétől kezdve próbálták egy picikét antipatikusabbnak beállítani (pl.: virágkidobás az ablakon). Közben fény derül a nagy titokra, hogy az ellenség, akikre vadásztak valójában emberi lények, túlélők, akik a föld alatt voltak kénytelenek rejtőzködni. De Tom Cruise lesz a remény. Kimás?
Próbáltak több csavart is elrejteni a filmben, ami jó pont. Ilyen az is, amikor egyszercsak Jack saját magával találja szemben önmagát és két Tom Cruise kezd el verekedni a sivatagban. Itt már nyugtázhatjuk is, hogy vagy idősíkokban való ugrálás lesz a magyarázat, vagy klónozás. A második; szóval megint semmi eredeti. Közben meglövik a csaját, akit szerencsére meggyógyít. Persze a nő fél nap múlva már olyan egészséges, mint Schobert Norbi. De jó, oké, ezt fogjuk a jövő orvostudományának ketyeréjire, amivel segített, de Jack törött orra még 2 nap után is vérzik. A sírigtartó szerelmesek meg minden pillanatban mélyromantikáznak. Kurva életszerű mondhatom. És azt még nem is említettem, hogy a megmaradt emberiség vezetője nyilván a KÖTELEZŐ.BÖLCS.ÖREG.NÉGER, azaz Morgan Freeman. És hadd mondjam el mennyire utálom ezt a színészt és nem azért, mert feltétlenül szarul játszik, hanem mert soha nem emlékezetesen és mindig ugyanazt a karaktert hozza. Ráadásul úgy tűnik őt ez egyáltalán nem zavarja. Semmi kreatívat vagy újat nem mutat és valamiért mégis elhiteti velünk Hollywood, hogy Freeman neve megbízhatóságot adhat egy filmnek. Én ezt nem tudom elnézni neki.
Ennyi elég is a történetből. Elgondolkodni valót nem ad, kisebb, óvatosan kijátszott csattanók még vannak, de semmi olyan, amit még nem láttunk.
A filmnek rengeteg múzsája volt és most nagyon diszkréten fejeztem ki magam (a múzsával is, meg a rengeteggel is). Majmok bolygója, Mátrix, Legenda vagyok, Függetlenség napja és még lehetne sorolni. Néha úgy érzem, hogy szinte már azokat a sci-fiket koppintja, amik még el sem készültek, de hát divatját éli most ez a műfaj és 130 Milliós költségvetésnél meg a véletlenre csak nem bízunk semmit se. Ráadásul a film nem is 3D-s, ami teljesen ledöbbentett, mert a legnagyobb erőssége a látvány, ami teljesen indokolta volna a technikát, pláne hogy a film televolt a trailerbe szánt, nagy ívű jelenetekkel. Legalább a zenéje jó (M83), borzasztóan hangulatos és odaillő, de sajnos húzzák a filmet, mint kanos fiúk a részeglányok agyát a helyi diszkóban. Nagyon túlerőltetik Jack elhagyatottság érzését, szerintem jobban megérte volna feszesre vágni az egészet.
Tom Cruise (Mission Impossible, Világok Harcam Az Utolsó Szamuráj, Különvélemény, Vanília Égbolt, Interjú a Vámpírral, Koktél, Top Gun, Tágra Zárt Szemek, Trópusi Vihar) mára egy brand, aki szerencsétlen annyira megosztó lett a szcientológiás cucca miatt, hogy képesek vagyunk simán utálni. Én sem kedvelem, sőt. De teljesen jól működik ebben a filmben, nem úgy mint a már szinte indokolatlanul szép Olga Kurylenko (Bűnös Miami, Seven Psychopaths, A Quantum Csendje, Hitman), akinek a színészi teljesítménye olyan hiteltelen, mint egy pornófilmben az orgazmus. A vöröshajú feleség Andrea Risenborough (Being Human pilot) annál jobban hozza a szerepét. És ott van Morgan Freeman (A Remény Rabjai, Millió Dolláros Bébi, Hetedik, A Sötét Lovag, Red, Bakancslista), akit én egyáltalán nem kedvelek a kiszámítható mozdulataival és műanyagízű bölcsességeivel együtt.
A rendezést Joseph Koinski (Tron: Örökség) követte el, akinek nagyon kevés filmje van egyelőre, és ahhoz képest ez nem is szar próbálkozás, de több eredetiséget követelek a jövőben, mert bár a CGI-sek megint odatették magukat, de az ugye baromira nem elég.
Tényleg nem gondoltam volna az elején, hogy nem fogom szeretni ezt a filmet és bár heveny gyűlöletet nem keltett bennem, akkor is fizetniük kellene egy szabadszemmel jól látható készpénzösszeget annak érdekében, hogy jókat mondjak róla. Akiknek ez a film megmozgatja az ingerküszöbüket, azokat komolyan irigylem. Bocsi Tom Cruise, de ez megint nem a te napod.
10/4,8
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése